Élet a Seadream Yacht Club hajójának fedélzetén-6. rész
2015.10.13.Élet a Seadream Yacht Club hajójának fedélzetén-8. rész
2015.10.29.
015-05-12
Tegnap este kellett először szembesülnöm a kollégáim irántam való irigységével (tisztelet a kivételnek). Történt ugyanis, hogy az éttermem a kubaiak, a londoni fiúk és az amerikai doktor házaspár mellett egy 3 házaspárból álló társasággal is gyarapodott. Indiai vacsoramenü Tandori csirkével, grillezett brie sajttal, fűszeres paradicsomlevessel, spenótos fettuccine tésztával, osso buccoval és lisztmentes csoki tortával (csak hogy párat említsek az esti étkezés „kalóriamentes” fogásai közül J). Mivel fontos alkalom volt Számukra az este, igyekeztem odatenni magam. Megtisztelve éreztem magam, hogy én szolgálhatok fel Nekik (pláne, hogy délután balul sült el az Etnán tett látogatásuk, mert 3000 méter magasban nem igazán dukál a rövidnadrág, pláne, ha a hó is jelen van). Az évfordulóra készített torta és a kávé elfogyasztása után sikerült megint feltornászni egy kicsit az üzemanyag-szint mérőmet amerikai dollárral. A kubaiak csöndesek voltak, de a tea elfogyasztása után Ők is megszórtak, de euróval. Persze nem csak az enyém a dicsőség, hanem a hű társam érdeme is volt, aki szintén nem járt rosszul anyagilag. Minden kicsinek örülni kell, remélem a jövőben is lesznek ilyen vendégeink. Nem szabad elbíznunk Magunkat, de én eddig összetehetem a két kezem. Ugyanekkor a szomszédunkban dolgozók csöndben voltak egész este és irigykedve néztek rám. Ez egy kissé gyerekes viselkedésre utal, de ehhez hozzá kell itt szokni, mert az emberek nem a szakma szeretete miatt jönnek ide, hanem hogy lakást, autót, TV-t tudjanak venni. A következő napokban lehet, hogy Nekik lesz szerencséjük.
A tegnap estéről még annyit, hogy a Jón-tengeren vágtunk át Szicíliából Kefalonia szigete felé és hát, amikor nincs a közelben szárazföld, akkor kissé imbolyog a hajó a nagy hullámok végett. De ez az este még a tapasztaltabbak számára is durva volt. Nagyon dülöngélt minden és Mindenki. Az étel hozzáért a tányér pereméhez. Szerencsémre én nem lettem rosszul és az alvás is egész jól ment az éjszaka. Csak mivel Görögországban egy órával több az idő, mint nálunk, így sikerült egy órával kevesebbet aludni.
Este a vacsora után az összes pincér, a Maitre és a Hotel Manager(ek), leültünk a Kapitány asztalához, mert itt történik olyan is, hogy összejön az adott department (részleg) és egy pohár ital mellett felszabadultan beszélgetnek mindenről, ami eszükbe jut. Az asztalon volt egy hatalmas sajttál, frissen sült, panírozott rákfarok, tavaszi tekercs, koktél szósz, és a vacsora utáni desszert-prezentációból megmaradt torták egy része, mint pl. profiterol, csoki torta.
2015-05-13
A mai reggeli után látogatást tettem az út végén szabadságra menő Hotel Managernél. Még a budapesti reptéren vettem néhány Magyaros szuvenírt, mint pl. Unicum, Pálinka, Hungária Extra Dry pezsgő és darált, szárított pirospaprikát. Ezt követően kb. 10 percet beszéltem Vele és a helyét átvevővel, aki – az út elején érkezett 38 éves Horvát, – a kemény munka eredményeként kapta ezt a megtisztelő rangot. Egy kis üveg Unicumot adtam Neki ajándékba, köszönetként a támogatásért és rengeteg segítségért, amit értem tett(ek) és tesznek egyfolytában. Lényegében csupa jókat mondtak rólam, aminek persze nagyon örültem. Csak meg kell tartanom az eddigi tempót, mert már az eddig eltelt napok alatt bizonyítottam, hogy képes vagyok az itteni életben maradáshoz és beilleszkedéshez. Azt is megkérdeztem, hogy fog kinézni a kiértékelésem, illetve a szabadságom.
A kiértékeléssel kapcsolatos elbeszélgetés július elején lesz esedékes. Az első szabadságom pedig augusztus 29-én, szombaton fog elkezdődni az eddigi forgatókönyv szerint és október végéig fog tartani. Augusztus 29-én Isztambulban szállok majd ki és még nem tudni, hol szállok vissza. A cég fizeti az utat mindkét alkalommal és van lehetőség arra is akár, hogy maradok pár napot Törökországban és csak utána megyek haza. Rajtam áll, milyen dátumot adok meg, ők intézik a repülőjegyet. Persze ez csak tervezet (ami nem igazán szokott változni).
A mai vacsora sikeresen zajlott le, minden egyéb bonyodalom nélkül. Később kezdődött, mert átkelésünk a Türr István által tervezett korinthoszi-csatornán megelőzte azt. Elképesztően gyönyörű látvány tárult elénk, melyet csak a csodálatos naplemente tetőzött. Görög zene, pár üveg pezsgő és bor is párosult az élményhez. A mi hajónk a méretéből adódóan (14 méter) éppen hogy átfért a 21 méter széles csatornán.
FOLYTATJUK! 🙂
